Toldalékold -val/-vel raggal, illetve -i képzővel az alábbi tulajdonneveket! Móra Ferenc: -val/-vel: ........................................................... (a) -i: ...................................................................... (b) Arany: -val/-vel: ............................................................ (c) -i: ...................................................................... (d) Móricz: -val/-vel: ............................................................ (e) -i: ...................................................................... (f)

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 4429

Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre a szöveg alapján! Nagyétkű Kórogyi kukta volt Nagy Lajos király udvarában. A konyhán sokat évődtek ve- le, mivel állandóan enni akart. A főszakács egyszer jelentette a királynak, hogy nem lehet győzni Kórogyi étvágyát. Lajos király elnevette magát. – Amúgy békességes, jó fiú? – Nem vét a légynek sem, csak az étvágyával nem bír. Semmit rá nem bízhatok a konyhán, mert amit süt-főz, mind maga éli fel. – Ennyit elbír a király udvara. Ritka tudomány az övé, hátha hasznát vehetjük egyszer. Ettől fogva gyöngyélete volt Kórogyinak. Amikor olasz hadjáratba indult Lajos, gurítani kellett a táborban a nagyétkű Kórogyit, mint a hordót. Mire megérkeztek Nápoly alá, csörgött minden csontja. Húsféléhez nem ju- tott, ha csak varjút, verebet nem nyilazott magának. Három hétig tartott a város ostroma. Az olaszok követeket küldtek Lajoshoz, hogy egyez- kedjenek. Mutatni akarták, hogy nincs mit félniük a magyaroktól. Vitézi tornát tartottak maguk közt, dárdát hánytak, kopját törtek, s egy toronytermetű olasz nekiugrott a tábor mellett legelésző gulyának, fölkapta a legerősebb ökröt, s odatette Lajos király elé. – Ilyen erős harcosokat nevel az olasz föld! – kérkedtek a nápolyi követek. Lajos király legyintett. – A legkisebb kuktám is megeszi azt az ökröt, amit ti megemeltetek! Remekelt a főszakács, harminc fogást készített az ökörből. Sütötte pecsenyének, főzte le- vesbe, készítette tojással, ízesítette tárkonnyal, tejföllel, borral, kavarta mindenféle finom- sággal. Kórogyi pedig ette lélegzet nélkül. Akkor aztán azt mondta: – Hozhatnák már az ökröt, mert ez a sok apróság elveszi az étvágyamat! Lajos király elmosolyodott, a körülötte álló magyar leventék pedig jóízűen nevettek. A követek eltakarodtak Nápolyba, s kinyitották a város kapuit a magyarok előtt. Így vette hasznát Lajos király a nagyétkű Kórogyi tudományának. Móra Ferenc: Mondák és mesék www.mek.oszk.hu nyomán a) A szöveg alapján állapítsd meg, hogy melyik állítás igaz, illetve melyik hamis! Kari- kázd be a megfelelő szót az állítások előtt! 1. IGAZ – HAMIS Három hónapig tartott Nápoly ostroma. 2. IGAZ – HAMIS A főszakács harminc fogást készített a legerősebb disznóból. 3. IGAZ – HAMIS A vitézi tornán a magyar harcosok dárdát hánytak és kopját is törtek. 4. IGAZ – HAMIS Kórogyi egy kukta volt Nagy Lajos király udvarában. b) Keresd ki a szövegből az alábbi szavak megfelelőit! A kiválasztott egy-egy szót írd a pontsorra! 1. harcos, vitéz, dalia: ....................................................................... 2. tréfálkozik, kötekedik, heccel: ...................................................... c) Miért kellett Kórogyit gurítani a táborban? Karikázd be a megfelelő válasz betűjelét! A) Mert megbetegedett. B) Mert sok bort ivott a hordóból. C) Mert sovány volt. D) Mert meghízott. E) Mert eltört a lába. F) Mert összekötözték. d) Keresd ki a szövegből azt a szót, amelyik kapcsolatba hozható az alábbi mondatokkal! A szót írd le a pontsorra! Ázsia pusztáin honos gyógy- és fűszernövény. Valószínű, hogy a népvándorlás során még őseink hozták be a Kárpát-medencébe és terjesztették el. Erdélyben az egyik leg- ismertebb és legkedveltebb ízesítő. A keresett szó: ...............................................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 4686

Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre a szöveg alapján! Valamikor, vagy négyszáz éve, két vízimalom őrölte a becseiek búzáját a Tiszán. Török vi- lág volt akkor. Vegyesen éltek a magyarok a turbános atyafiakkal. Az alsóvárosban laktak a törökök. A felsővárosi magyarokat nem bántották. Volt külön vízimolnárjuk is. Tahir bég- nek hívták. Jó ember volt, de ha a magyar molnárt meglátta, elfogta a szívét a bosszúság. – Ha egymagam volnék a molnár, kétszer annyi rézgaras lenne az erszényemben. A magyar molnárt Pál gazdának hívták. Ez is olyan ember volt, mint a falat kenyér. Ha- nem amikor átpillantott a Tahir béghez, mindig ökölbe szorult a keze. – Ha ez a török nem volna, magam volnék a molnár! Tele lenne a ládám ezüsthúszassal. Egyszer had támadt Becsére. Egy reggel Pál zacskóba hányta a pénzét, s el akarta rejteni a Tisza-parton. Talált egy odvas fűzfát. Bedugta az odúba a pénzeszacskóját. Sötétedéskor a török molnár is így tett. Ő is bedugta a pénzeszacskóját az odúba. Meg- csörrent a pénz, ahogy a másik zacskóhoz ütődött. Tahir kihúzta Pál pénzeszacskóját. – Nem tehetném jobb helyre a pénzemet! Más ember is ide tette az övét. Visszaeresztette az odúba mindkét zacskót, s meg se állt Belgrádig. Tavasszal hazaszállin- góztak a becseiek, Pál is hazakerült. Malmát elpusztította az ellenség. Nem baj, csak a pénzét meglelje. Odament a fűzfához, benyúlt az odúba. Elhűlt, amikor látta, hogy a kihúzott zacskó nem az övé volt. Megint belenyúlt az odúba, s addig kotorászott, míg ki nem húzta a magáét is. „Rúgja meg a kakas, mitévő legyek most ezzel az idegen pénzzel? Csináltatok rajta olyan malmot, hogy a király se őrleti különbben a vasárnapi kalács lisztjét.” De hirtelen visszarántotta a kezét, mert megdobbant a szíve: „Aki ide rejtette a pénzt, visszajön érte. Ő se vitte el a tiedet, te se bántsd az övét!” Elszégyellte magát. Ahogy megfordult, jött szembe vele Tahir bég. – No, te is megkerültél, török? – mordult rá Pál gazda mérgesen. A török molnár sietett előkeríteni a zacskóját a fa odvából. – Hát a tied volt a másik zacskó, Tahir bég? – Hát a tied volt az egyik, Pál gazda? – Ilyen emberséges vagy te, szomszéd? – Van tenálad becsületesebb ember, testvér? A két molnár karonfogva ment be Becsére. Összetették a pénzüket, építettek egy malmot, közösen dolgoztak halálukig. Csendes éjszakákon a harmadik határig hallatszik a malom kattogása: becsület, tisztesség, szeretet, békesség. Móra Ferenc: Mondák és mesék www.mek.oszk.hu a) A szöveg alapján állapítsd meg, hogy melyik állítás igaz, illetve melyik hamis! Kari- kázd be a megfelelő szót az állítások előtt! 1. IGAZ – HAMIS Tahir bég és Pál gazda malmát a Tisza vize hajtotta. 2. IGAZ – HAMIS Tahir bég a pénzt Belgrádban rejtette el. 3. IGAZ – HAMIS Tahir bég a pénzeszacskóját egy tölgyfa odújába dugta. 4. IGAZ – HAMIS A felsővárosiaknak Tahir bég volt a vízimolnárjuk. b) Keresd ki a szövegből az alábbi szavak megfelelőit! A kiválasztott egy-egy szót írd a pontsorra! 1. megdöbben, elcsodálkozik, meglepődik: .............................................. 2. alkonyat, esteledés, napnyugta: ............................................................. c) Állítsd számozással időrendbe a történet eseményeit! A számokat írd a megadott pont- sorokra! ........... Pál gazda malmát megsemmisítik. ........... A két molnár közös malmot épít. ........... Tahir bég visszajön Belgrádból. ........... Ellenség támad Becsére. ........... Tahir bég elrejti a pénzét. ........... Pál gazda elrejti a pénzét. d) Az ezüsthúszas mellett melyik pénz nevét találod még meg a szövegben? Írd le a ne- vét pontosan a pontvonalra! A keresett szó: ........................................................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 4701